A Pellengérre állított Írónő! Lázadnak a Karakterek! Andrew Dark#5

Elérkeztünk interjúsorozatunk első részének utolsó alanyához, a híres nevezetes Andrew Darkhoz, akit a Sötétség fogságából húztunk ki :D 


Andrew: Hello Annie! 

Anne: Hello Andrew! Már nagyon vártalak! Az én rosszfiúm!



Andrew: Jó ideje esedékes már ez a találkozás. Örülök, hogy újra látlak, és hogy kapok egy újabb esélyt, hogy elnyerjem a hölgy olvasóid szívét. Mikor is jelenik meg a bővített kiadás? Február?

Anne: Jól emlékszel, február. Én is örülök. Meg kell súgjam neked, habár nem vonzódtam soha a szőke pasikhoz, mégis amikor bővítettem a történeted pillanatokon belül képes voltam újra beléd esni – kacagott Anne.

Andrew: Miért olyan nagy dolog ez? Hiszen nem lehet nekem ellenállni.

Anne: Valóban. Nem igazán.

Andrew: Feltételezem nem spoilerezhetek a jövőre megjelenő könyvből... ám annyit előre vetítenék, hogy sikerült meglepned. Jól felkavarod a mi békés kis életünket. Ezt nevezed te happy endnek? Szerinted az olvasók értékelni fogják az izgalmakat, melyeket a nyakukba zúdítasz?

Anne: Én élveztem – vonja meg Anne a vállát. 



Andrew: Persze, mert az én bőrömet vitted a vásárra, nem a sajátod. De, kezdjük a legelején. Egy igazi rosszfiú karakterébe ültettél bele... egy drogcsempészébe és elvártad az olvasóidtól, hogy kedveljenek, komolyan Anne... 

Anne: Kedves Drew, itt Chris szavaival élnék: Nem titok, hogy a nők a filmekben sem a jófiúknak szurkolnak.



Andrew: De én elraboltam egy nőt... nem indítottam valami fényesen...

Anne: Nem egy nőt. A nőt – vágott közbe Anne.

Andrew: Van jelentősége, Annie?

Anne: Mondd meg te. Elvégre te olvasol az emberekben.



Andrew: Sokszor hoztál szorult helyzetbe. Kellett tennem rossz dolgokat.

Anne: Ez a dolga egy rosszfiúnak.

Andrew: Hát elég lényegre törő vagy ma, ami azt illeti. 


Anne: Kaptál tőlem sok jó dolgot is: képességet, szerelmet és egy barátot.

Andrew: Itt most Anthonyra gondolsz?

Anne: Ki másra?

Andrew: Egy barát, akiben a folytatásban meginog a hitem – horkant fel Andrew.


Anne: Hahó, nem spoilerezünk! - csattant fel Anne.

Andrew: Oké, akkor megemlíteném Luizt és Ramírezt. 

Anne: Mi van velük?- Andrew a szemeit forgatja. 

Andrew: Mi lenne? Tönkretették az életem. 



Anne: Így jár, aki lepaktál az ördöggel – somolyog Anne.

Andrew: Ha, ha, ha. És a sötétség fogságából nincs menekvés, mint az a folytatásból kiderül. - Anne szóra nyitja a száját, Andrew felemeli a kezét.

Andrew: Tudom, tudom, nincs spoiler. Te vagy maga az ördög Anne! A sorsom a te kezedben volt. - Anne szólni akar, de Andrew folytatja. 



Andrew: Ne, ne is mondj semmit! Tudom, te ezt másként látod, de arra kíváncsi vagyok szegény Chrissivel miért szúrtál ki ennyire? Miért kellett annyi fájdalmat átélnie? Oli, Simon... Igaza van Jasonnek neked valami nincs rendben odabent! - dőlt hátra a kanapén. - És nem is beszélve arról, amit velem műveltél a bővített kiadásban.

Anne: Tőled vártam legkevésbé, hogy ezt szóba hozod. Te választottad ezt a világot. Tudtad, mivel jár. Tudod Drew, hogy szeretlek, de mindig van másik lehetőség, ezt az utat választottad! Mi lenne, ha minden éhező drogcsempésznek állna?


Andrew: Na, nee! Álljunk meg egy percre! Te most pellengérre állítasz? Nem fordítva kellene lennie, Brigi! Te vagy a moderátor, kérlek segíts! Ments meg tőle!

Brigi: Ti most két tűz közé szorítottatok? 

Andrew: Igen, ez a te blogod, légy szíves hívd fel az írónő figyelmét, nem otthon van! 

Brigi: Megbeszéltük, hogy nincs spoiler. Megkérlek, hogy moderáld magad. Légy hű magadhoz!

Andrew: Hogy én? Nőők! Fogjatok össze ellenem, hát persze… Nem elég, hogy egy csomó ember előtt lejáratott, mivel nem vettem észre az árulást…most még te is mellé állsz, Brigiiii? Na ezt nem gondoltam volna. Tudod mennyit rontott az imidzsemen?



Anne: Abba belegondoltál, hogy ha ez nem történt volna meg, akkor nem találkozol életed szerelmével?

Andrew: De, viszont az is a te műved volt. Lett volna választásom?

Gabi: Héé csajok, na és persze Andrew - szólalt meg Gabi a kamera mögött. - Viselkedjetek normálisan! Milyen képek lesznek így az interjúról? Szóval, hogy lásd senki nincs ellened Drew, Anne segítségével bebizonyíthattad, hogy egy drogcsempész is lehet szerethető karakter. 

Andrew: Épp ezt mondom! Minden eszességem ellenére olyan helyzetbe kevert, ahova magamtól sose kerültem volna - fonta karba a kezét Andrew. 

Gabi: De ez a lényeg! Valahonnan el kellett indítani a sztorit. De lapozzunk. Mit szólsz a bővítetthez? Ott mi nem tetszett? 

Anne, Brigi, Andrew: Gabiii nincs spoiler!


(Kávészünet után)

Andrew: Kedves Anne, Én nem tudom te hogy vagy vele, de ez a vízbe fojtás nem volt jó móka...

Anne: Gondoltam hibernállak a jövő generáció részére.Halhatatlanná téve ezzel a sármod.

Andrew:És te ezt most tényleg viccesnek találod, vagy ennyire beteges a humorod?

Anne: Te vagy, aki belelát az emberekbe, olvass bennem Drew!

Andrew: Én nem olvasok, én megélem a történetem.



.....és ez így ment addig, amíg a nap végén el nem fáradtunk. Megmondom őszintén, spoiler nélkül se Andrew, se Gabi nem tudta kibírni az interjút, de nyugodjatok meg, a színfalak mögött pellengérre állítottunk Mindenkit!
ÉS AKKOR ITT A VÉGE FUSS EL VÉLE, BRIGI BLOGINTERJÚJÁNAK ÍGY LETT VÉGE...
DE CSAK EGY IDŐRE ;) 


You Might Also Like

0 megjegyzés